Egy képzőművészeti kiállítás tervezői látásmóddal, azaz ilyen volt az Art Market 2022

Egy képzőművészeti kiállítás tervezői látásmóddal, azaz ilyen volt az Art Market 2022

Az idei évben immáron 12. alkalommal rendezték meg a Közép- és Kelet-Európa egyik legjelentősebb nemzetközi kortárs képzőművészeti kiállítását és vásárát, amit minden évben nagy izgalommal várunk és látogatunk meg Mi is egy kis töltődés és művészeti látásmódunk fejlesztése céljából. Mivel mindig is fogékonyak voltunk a művészetre és tervezéseink során is előszeretettel emelünk be impozáns szobrokat, harmonizáló festményeket vagy akár egy jól elkapott pillanat képét tereinkbe, így fontosnak tartjuk, hogy naprakészen mozogjunk a műtárgyak világában és személyes kapcsolatot alakítsunk ki a művészekkel, amire az egyik legkiválóbb alkalom az Art Market.

Szokásunkhoz híven ezen a napon sem pihentettük lépés számlálónkat, így már nyitásra megérkeztünk, hiszen a 8000 négyzetméteres, 4 szinten elhelyezkedő kiállításhoz kell is elegendő idővel számolni. Idén 120 kiállítót látott vendégül az esemény, ahol közel 30 ország mutatta meg magát. A kísérőprogramok között pedig megcsodálhattuk az Art Photo Budapest-et és a 360 Design Budapest kiállításait is. Megannyi kiemelkedő galériával és művésszel találkoztunk ezen a napon, amelyről beszámolni nem is lehetne egy bejegyzésben, ezért összeszedtük kedvenceinket, hogy kedvet csináljunk a 2023-as évhez😊

Első sorban a hazai művészek között szemezgettünk, így ismertük meg Szvath Zsuzsannát, aki szürrealista festményeiben az emberi emóciókra, izolációkra és a félelmekre keres képi megfogalmazást. A nap felénél ennyi alkotást látva telítődik a szemünk és az agyunk, de finom ecsethasználatára és gyönyörűen megkomponált színharmóniájára egyből felfigyeltünk. Alkotásaiban megfigyelhető szoros kötődése Budapest impozáns épületeihez, hiszen műveibe előszeretettel emel be ismert épületek részleteit, amelyeket figuratív és kifejező emberi alakokkal párosít, így lágyítva az olykor vonalas építészetet.

Tovább sétálgatva egy igen grandiózus szobron akadt meg a szemünk, mely Taubert László nevéhez fűződik. Műveiben a klasszikus formák találkoznak a modern szobrászati forma megoldásaival egy alkotáson belül, így idézve meg egyszerre a múltat és a jelent. Izgalmas játék ez a klasszikus formák megbontásával és közben mégsem veszít értékeiből és tulajdonságaiból.

A nap vége felé közeledve is még igen izgalmas alkotásokat láttunk, így találtunk rá Barakonyi Zsombor különleges atmoszférájú városképeire. Festményeiben a város, mint létforma jelenik meg, amelyeken a hagyományos filmes fogásokat ötvözi a nagyvárosi graffiti eszköztárával és tálalja egyéni alkotói technikával megalkotott dobozképein. Rövid beszélgetésünk alatt beavatott Minket alkotási folyamataiba, amely igen speciális és fontos szerepet tölt be a rétegek sorrendisége is, mely prezentálja a tudatos és előre megtervezett alkotói tevékenységét.

Majoros Áron Zsolt munkásságára már évekkel ezelőtt felfigyeltünk és azóta is töretlenül csodáljuk különleges szeletekből építkező szobrait. Az alkotásaihoz használt kemény anyagok, mint az acél és a fa tökéletes ellensúlyozása és lágyítása a layerekből építkező megmunkálás, így téve műalkotásait légiessé és áttekinthetővé. Szobrai hidat képeznek az archaikus plasztikai gondolkodás és a napjainkat megújító rétegekből építkező képi és téri szemlélet között.

Az üveg fontos szerepet játszik mindennapi életünkben és tervezéseink során is előszeretettel nyúlunk hozzá, legyen szó akár egy üvegajtóról vagy a napjainkban egyre inkább ismert és kedvelt szoborszerű üveg bútorokról. 2022 az üveg éve, amit a kiállítás során sem felejtettek el kiemelni, így mi is szeretnénk külön kiemelni a szívűnkhöz legközelebb álló alkotásokat.

Hegyvári Bernadett háromdimenziós munkái a kép és a szobor kettőségének jegyeit viselik, amelyre ráerősít a fent és a lent játéka, amely erősíti és gazdagítja a bizonytalanságot és megengedi, hogy a szemlélő a látványt mindkét verziót befogadva dolgozza fel. Igaz az üveg maga az iparművészet egyik fő meghatározó terméke, mégis szobrokat, háromdimenziós alkotásokat készít belőle. Alkotásaiban megkérdőjelezi látásunkat, hiszen egyes dolgok elbújnak, míg mások pedig kiesnek a képből. Izgalmas játék ez az éles fényekkel, a csiszolt és a polírozott üveggel.

A Kiskép Galéria üvegművészei között volt még László Kyra is, aki első látásra magával ragadott Bennünket. Üvegplasztikáiban grafikai hatások segítik egy különleges téri vizualitás illúzióját, amely során fontos szerepet tölt be a különbségek és azonoságok vizsgálata, az erő és érzelmek kettősége. Monokróm színekkel alkot, így a plasztikát a fény kelti életre, hangulata a fény által változik, így mutatva meg az üveg sokszínűségét.

Körei Sándor munkájával már találkoztunk egy másik kiállításon, ahol nagyon nagy hatással volt ránk a műalkotásai mögött meghúzódó gondolatiság az elmúlásról. Alkotásaiban a festészeti tradíciókból ismert virágcsendélet elevenedik meg, azon belül is a Németalföldön kialakult vanitas csendélet, ahol a bizonytalanság, elmúlás és halál gondolatát járják körbe. A művész üvegdobozokba helyez szerves vagy szervetlen anyagokat, vizsgálva különféle szituációkat, jelen esetben frissen vágott virágot és vázákat helyez szabályos struktúrába, amelyet bezár egy méretre szabott üvegtárolóba, így szobrászati térbe helyezve a csendéletet. A mű egy pillanatra kimerevíti a virágok rövid életét, de reflektál az elmúlásra is, ami mindig ott van a színes friss virágcsokor mögött. A műnél pedig ez a folyamat tökéletesen megfigyelhető, hiszen állandóan változik, ahogy a szerves anyagok is folyamatosan változnak és elkezdenek lebomlani.

Beszámolónk végén pedig a MOST.SERBIA művészeti fesztivál alkotói közül emelünk ki néhányat.  Az idei év egyik fontos törekvése volt, hogy a kortárs művészet eszközrendszerével élővé, relevánssá, a nagyközönség számára kézzelfoghatóvá tegye a szerb kultúra értékeit és a magyar-szerb kulturális együttműködés jelentőségét. 11 standon mutatták be országuk kiemelkedő kortárs alkotóinak művészetét, ahonnan Mi is választottunk néhány kedvünkre valót.

Aleksandar Kempa Stanojevic alkotásainak legfontosabb mondanivalója az átformálás, amely során használati tárgyakból alkot kortárs műveket. Művei alapjai a napi használatból kiselejtezett tárgyak, így mutatva rá a fogyasztói társadalom pazarlására, de egyben kiemelve az újrahasznosítás lehetőségét is, hogy új formát és értéket adjunk azoknak. Új absztrahált műveit papírmasé technikával vonja be és a konstrukció formáját követve új formákat hoz létre belőle, az erős színezéssel pedig utalva a szintetikus és mesterséges dolgokra.

Nina Ivanovic munkáit a természetjárás, a táj újragondolása ihlette. Alkotásaiban felfedezhetők a folyók és a folyók folyásának képei, ami reflektál a jelen világra, ahol a mostani helyzetben a bizonytalanságok tengerében az áramlással kell tudni haladni, ami azt jelenti, hogy megtanulunk folyékonyan és rugalmasan alkalmazkodni a mindennapokhoz. Mivel semmi sem szilárd és stabil az életben, beleértve ebbe térplasztikáit is, amelyek vas és rézhuzalokból készülnek, amely formák a térben szintén anyagtalanná válnak. A fehér kiállítási falak előtt 3 dimenziós alkotásai úgy hatottak Ránk, mint munkánk során a fehér papírlapokra vetett skiccek, mint egy vázlatrajz, ami a falon egy emlékezetes térélménnyé formálódik át.

Viszlát jövőre Art Market!